Könyvem

A már készülő, és lassan kiadható könyvemből egy kis idézet!

Remélem tetszik!

"...Amikor a legjobb ízű pálinkát kóstolgatjuk, megcsörren a telefonom. A középiskolás osztályomból keres a legjobb barátom, akivel az érettségi óta nem is beszéltem.  Apropó érettségi, középiskolás osztály, legjobb barát: azért keres, mert épp az érettségi találkozómra készülök, és remélem lázasan várnak engem is. Azután érdeklődik, hogy miként állok, mert nagyon vár, szeretne velem újra beszélni. Itt jegyezném meg, hogy akkor eddig miért nem keresett?! Az elmúlt 3 év alatt miért nem érdekeltem?! És miért nem akart velem találkozni, chat-elni, vagy bármiféle kapcsolatot tartani, teremteni egyáltalán?! Számtalan, meg egy kérdés a fejemben. Talán vágyom is a találkozóra, meg nem is!...

...-Csókolom! Köszönöm szépen a helyet!

-Szia! Nagyon szívesen! Egy ilyen udvarias kishölgynek máskor is.

-De egyébként, nem nekem kellett volna átadnom a helyemet neked? Hiszen te vagy az idősebb.

-Egy fiatalember még akkor is átadja a helyet egy ilyen  udvarias hölgynek, ha idősebb is tőle.

Már nem akartam kishölgynek nevezni, ha ilyen szépen beszédbe elegyedtünk, és már le is tudott tegezni. Bár lehet, hogy így 23 évesen még messze vagyok a gyerekvállalástól, de ...

... „Jó lesz az Botond” - gondolom magamban. Arra már nincs időm, hogy az utolsó két évemet is visszagondoljam, vagy visszaemlékezzek rá, hiszen csak úgy repül az idő, így, hogy már várom is a „bulit”. Épp bemondja a hangos bemondó, hogy jön a vonatom! Szóval el is indulok a 8-as vágány felé, mert arról megy a vonatom! Kiérve azt látom, hogy már bent is áll a vágányon a jármű. Felszállok a legutolsó kocsijába, vagonjába (ez nálam megszokás valamiért), és mikor leülök, a másik oldalon meglátom egy nagyon kedves cimborám, akivel egy évfolyamra jártunk a középiskolába, és éppen ő is a saját osztálytalálkozójára siet. Micsoda véletlen!... "