Van helyünk az EB-n bármilyen formában is?! (Magyarország - Feröer-Szigetek meccs margójára)

Biztos, hogy van helyünk az EB-n? Megérdemeljük ezt? 

Azzal kell kezdjem, hogy magyar ember, és magyar szurkoló vagyok, épp ezért keseredtem el szerintem több százezer emberrel egyetemben a Feröer-Szigetek elleni meccs elején!

Elképesztő, hogy egy szinte amatőr csapat ellen, a nagy pénzeket kereső, hajformázásból kiválóra vizsgázó magyar válogatott nem találja a helyét! Komolyan így akarunk mi EB résztvevők lenni? Mit kezdenénk mi ott? Kit vernénk meg, vagy inkább sajnos azt kell kérdezni, hogy kitől nem kapnánk ki nagyon? Vagyis legalább vállalhatóan kitől kapnánk ki egyáltalán?

Igen számtalan kérdés felmerül bennem, bennem, aki nagyon szereti a magyar csapatokat minden sportágban, és ámultan áll a mérkőzést látva! Hol van az az időszak, mikor kétségek nélkül nyertük meg a kvalifikációs csoportot, mikor nem a 3. helyért kellett küzdenünk egy csoportban, és főleg nem egy Feröer-Szigetek elleni meccs volt a sorsdöntő? Jegyzem meg, hogy még ezen a meccsen sem alkottunk nagyot, mikor tényleg szükség lett volna rá! Hol voltak a "kis" feröeri csapat ellen a "nagy" csapatokban játszó magyar játékosok? Az világos, hogy a Puskás-időszakot nehezen lehetne visszahozni, de ettől többet ki lehetne hozni, én azt érzem!

Tényleg előfordulhat az, hogy egy gyakorlatilag amatőr csapatot nekünk kell hibára kényszerítenünk ahhoz, hogy lőni tudjunk?

Mindezek mellett én is nagyon szeretném, ha kijutánk EB-re, hiszen, mint sportszerető magyar embernek, persze, hogy ez a vágyam!

És aztán eljött a 63. perc, amikor is a régen a csapatba várt BÖDE DÁNIEL megmutatta, hogy miért is akarta egy ország látni őt a címeres mezben! És visszaadta a reményt! Teszem hozzá, hogy Király Gábor úgy fogalmazott, hogy bármilyen eszközzel, de meg kell nyernünk a találkozót! Szerintem az eszköz a 40. perctől látható volt: akarat, küzdőszellem, hajtás, és ez a 63. percben tudott góllá érni! De akkor mi ez a sok elbizonytalanító gondolat, mely szerintem mindenkiben megfogalmazódott az első félidő láttán! És BÖDE DÁNIEL a 71. percben azt is megmutatta, hogy van visszaút bárhonnan, vagy, ha nem is bárhonnan, de Feröer ellen, összeszedetten, magabiztosan játszva meg lehet törni az "átkot", lehet fordítani, lehet haladni előre, tovább!

A magyar ember sajnos, vagy sem, de nem felejt, így én sem tudom elfelejteni a színvonal nélküli első 40 percet, ettől függetlenül az örömmámor megvan, de ez is groteszk, hogy egy Feröer-Szigetek ellen az okozza az örömmámort, hogy 0-1-ről fordítani tudunk, de most érjünk be ennyivel!

Összegezve, a cikk eleje kérdések sorozata, a vége pedig a felkiáltások tömkelege! Megfordult a helyzet, ahogy a meccsen is, behúztuk!

Magyarország - Feröer-Szigetek 2-1!!!

Van helyünk az EB-n bármilyen formában is?!

Szerző:Palánki István